Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 7
#1
Magyar Onkológia 65. évf. 4. szám
OTSZ Online
2022-01-04

A mai irányelvek szerint a szervre lokalizált, izominvazív húgyhólyagdaganat aranystandard kezelési módszere a radikális cisztektómia. Számos esetben azonban a műtét nem végezhető el a betegek állapota miatt, vagy mert a beteg nem egyezik bele a radikális hólyageltávolításba. Ilyen esetekben, illetve egyes válogatott, műtétre alkalmas betegeknél is, a radikális cisztektómia alternatívája lehet az úgynevezett trimodális, szervmegtartó kezelés, amely hasonló túlélést, lokális tumorkontrollt biztosít a betegnek úgy, hogy 80%-ban a húgyhólyag megmarad. Egyes esetekben sajnos a szövődmények vagy a hólyagban kialakult izominvazív tumoros kiújulás miatt a húgyhólyagot végül mégsem lehet megtartani. Ekkor a mentő („salvage”) cisztektómia még megmentheti a beteg életminőségét és életét. Az eredményes trimodális szervmegtartó kezelés feltétele a megfelelő betegbeválasztás. Közleményünkben a szervmegtartó kezelés összetevőit, ezen belül is elsősorban a sugárterápiát, annak korszerű technikai megoldásait, megfelelő alkalmazását, eredményeit és mellékhatásait foglaljuk össze. A trimodális kezelés eredményeit és toxicitását összevetjük a radikális cisztektómiáéval

#2
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2018-01-29

Milyen esetekben elégséges a prosztatarák MR vezérelt szervmegtartó ultrahangos kezelése, azaz „fokális terápiája”?

#3
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVII. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2015-04-22

Élettani körülmények között a megtermékenyített petesejt néhány napos vándorlás után a méhüregben ágyazódik be és folytatja fejlődését. Méhen kívüli terhességnek nevezzük mindazon eseteket, amikor a megtermékenyített petesejt vándorlása és korai beágyazódása ettől eltérő helyen következik be. A kóros helyen történő beágyazódás helyszínei két csoportba bonthatók. A belső női nemi szervek méhüregen kívüli részei (petevezeték, petefészek, méhnyak és az előzetes császármetszés hege), valamint a hasüregnek a belső nemi szerveken kívül eső részei (kismedencei vagy hasi peritoneum, belek felszíne, mesenterium gyökér stb.). Egy-egy típusos lokalizáció alapján külön elnevezés is szokásos (pl. tubaris, ovarialis, cervicalis, heg- és hasűri terhesség). Különleges formának számít a szimultán terhesség, amikor a méhen kívül növekvő terhesség mellett méhen belüli fogamzás is létrejött (heterotópiás terhesség). Az ektópiás terhességek legalább 90%-a a petevezetékben ágyazódik be, ezért a legtöbb tapasztalat mind a felismerésben, mind a gyógykezelésben a kürtterhességgel kapcsolatban halmozódott fel.

#4
Magyar Onkológia 58. évf. 1. szám
OTSZ Online
2014-04-09

A lágyrészszarkómák a felnőttkori rosszindulatú tumorok 1%-át alkotják. A gyűjtőnév szövettanilag és klinikailag is nagyon heterogén daganatcsoportot jelent, amelyen belül a felnőttkori végtag- és törzsfelszíni lágyrészszarkómák (VTLSZ) kezelése többé kevésbé egységes. E betegeknél az elmúlt harminc évben az amputáció helyét felváltotta a szervmegtartó műtét és sugárkezelés +/– kemoterápia, amely a radikális sebészi megoldáséval azonos lokális tumorkontrollt biztosít. A vezető sebészeti ellátáshoz a különböző időzítéssel adott adjuváns sugárkezelés több formája, valamint a stádium függvényében kemoterápia, de a plasztikai, rekonstrukciós sebészet megoldásai és a rehabilitáció is mind szorosan kapcsolódnak. Közleményünkben áttekintjük a felnőttkori VTLSZ-k sugárkezelésében az elmúlt évtizedek publikációi alapján kialakult irányelveket és gyakorlatot. Összegezzük a VTLSZ-ban alkalmazott sugárkezelés indikációját. Bemutatjuk a külső besugárzás sebészi ellátáshoz való időzítésének típusait, az alkalmazható külső besugárzás és brachyterápia módszereit. Ismertetjük az alternatív frakcionálási sémák szerepét, a radioterápia dózisait, együtt adását kemoterápiával, hipertermiával. Bemutatjuk a VTLSZ sugárkezelésének különleges gyakorlati szempontjait, a kezelési céltérfogatokat, a különböző újabb sugárterápiás technikai lehetőségek helyét a lágyrészszarkómák e csoportjának kezelésében. Magyar Onkológia 58:65–76, 2014

Kulcsszavak: végtag, törzs, lágyrészszarkóma, sugárkezelés

#5
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VIII. évf.6. szám
OTSZ Online
2006-11-01
Általánosan elfogadott, hogy az I–IIIa stádiumba tartozó emlőrákok elsődleges kezelése a műtét. Bizonyos esetekben a kisméretű, de a mellkasfal bőréhez rögzülő daganatok is operálhatók mindenfajta tumormegkisebbítő előkezelés nélkül. Az 1970-es évek közepéig a radikális műtétek elvégzése állt előtérben, arra a feltételezésre alapozva, hogy az emlőrák helyi betegség, s legfeljebb csak környezeti átterjedés állhat fenn. A gyógyszerfejlesztések következményeként vált egyre inkább ismertté, hogy a daganatsejtek nemcsak keletkezési helyükön, hanem távoli szóródásuk esetében is elpusztíthatók. A műtéteket követő kezelések lényege az volt, hogy a „biztonság kedvéért” a már meglevő áttétszigeteket vagy a műtét során leszakadó és véráramba kerülő daganatsejteket elöljék. Az adjuváns kezelésekkel elért jó eredmények tették lehetővé a lényegesen kedvezőbb pszichoszociális feltételeket nyújtó szervmegtartó műtétek bevezetését. E logikát követve vezették be a neoadjuváns kezeléseket, melyektől egyrészt a lokális eltérés javulását, másrészt a távoli áttétek megszűntét remélték. A neoadjuváns kezelés egyik fontos összetevője, hogy sajátos biológiai tesztelésre is lehetőséget ad, hiszen ha egy bizonyos szert vagy kombinációt neoadjuváns módon alkalmazva nem érünk el eredményt, aligha feltételezhető, hogy e modalitás a műtétet követően majd hatékony lesz. 
#6
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VIII. évf.3. szám
OTSZ Online
2006-05-01
Igen. A műtéti beleegyezés akkor tekinthető valóban tájékoztatáson alapulónak, ha az arteria uterina embolizációjának lehetőségét is ismertetjük a beteggel. Jay Goldberg, MD és Amen Ness, MD Nem. Az arteria uterina embolizációjának javallata csak ritkán áll fenn. Gregory T. Fossum, MD
#7
Orvostovábbképző Szemle XI. évf.9. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2004-09-01

Főbb tézisek Az ovarium carcinoma a nők hetedik leggyakoribb rosszindulatú daganata, és a nőgyógyászati rákos megbetegedések közül ennek a letalitása a legnagyobb. Az elsődleges terápiával és a recidívák kezelésével kapcsolatos ismereteink az utóbbi időben számos új eredménnyel gazdagodtak. A korai stádiumú esetek eredményes műtéti kezelésének rendkívül fontos feltétele a megfelelő stádiummeghatározás. A tumor tokjának sérülése kerülendő. FIGO Ia stádiumban egyedi elbírálás alapján szervmegtartó műtét is végezhető. A nem megfelelő stádiummeghatározás gyógyszeres kezeléssel nem korrigálható. Az adjuváns kemoterápia csaknem minden, korai stádiumú ovarium carcinomában szenvedő beteg számára előnyös, a választandó szer a carboplatin. Rendkívül fontos, hogy az előrehaladott petefészekrák műtétjét a legkorszerűbb módon végezzük el. A műtét célja a 0 cm-es tumorreziduum. A különböző kemoterápiás szerekkel végzett új klinikai vizsgálatokban eddig nem sikerült javítani az előrehaladott ovarium carcinoma kezelésének eredményeit. A lehető leghosszabb túlélés érdekében az előrehaladott ovarium carcinomában szenvedő betegek kezelésében döntő fontosságú a legkorszerűbb műtéti és gyógyszeres eljárások alkalmazása. A legfontosabb gyógyszerek a platinaszármazékok. A hatás és a mellékhatások szempontjából a legjobb elsődleges kezelés a carboplatin–paclitaxel kombináció. Platinaszármazékkal szemben refrakter recidíva esetén nehéz kiválasztani a megfelelő gyógyszeres kezelést. A döntésben a várható haszon mellett az életminőség változását és a mellékhatásokat is figyelembe kell vennünk. A platinaszármazékra érzékeny recidíva standard kezelése a hat ciklusból álló carboplatin–paclitaxel kombinációs terápia. Németországban évente körülbelül 8000 új petefészekrákot regisztrálnak. A kórkép a nők között a hetedik leggyakoribb rákbetegség. A nők halálozási statisztikájának ötödik helyén áll, és a rákos nőgyógyászati megbetegedések közül ennek a letalitása a legnagyobb. Száz ovarium carcinoma közül csupán húszat ismernek fel jó prognózisú (FIGO I–IIa) stádiumban, nyolcvanat rossz prognózisú (FIGO IIb–IV) stádiumban diagnosztizálnak. Az első terápiás lépés minden esetben a műtét. A betegeket különböző prognózisú alcsoportokba osztják, ezt követően csaknem mindig kemoterápiás kezelést kezdenek. A standard terápiás kombináció egy platinaanalógból (jó tolerálhatósága miatt általában a carboplatinra esik a választás) és paclitaxelből áll. Az elsődleges kezelés végeztével 100 közül 75 esetben nem mutatható ki daganat, 25 esetben azonban a tumor továbbra is jelen van (1. ábra). Ezt az önmagában sem kielégítő eredményt tovább rontja, hogy a 75 daganatmentes beteg közül soknak a daganata viszonylag rövid idő alatt kiújul. Száz ovarium carcinomában szenvedő beteg közül átlagosan 55 belehal a betegségbe, és csupán 45 esetben számíthatunk hosszú távú túlélésre (2. ábra).

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.